Üzletüzemeltetői szemmel a legtöbb félreértés nem a „rossz méretből”, hanem eltérő szabásból és anyagviselkedésből ered. Ezért érdemes összehasonlítani, melyik méretválasztási módszer működik jobban adott ruhatípusnál. Az alábbi összefoglaló a leggyakoribb helyzetekre ad praktikus támpontokat.
Az egyik megközelítés a megszokott betűméret (S–XL) választása, a másik a centiméteres mérésre építés. A betűméret gyors, de márkánként és fazononként jobban szór, főleg férfi ingeknél és női alkalmi ruháknál. A mérés lassabb, viszont következetesebb, ha ugyanazokat a pontokat méri le (mell, derék, csípő, belső szárhossz).
Sportos, kényelmes viseletnél a komfortérzetet gyakran a mozgástér és az anyag rugalmassága dönti el. Itt sokszor jobban beválik a „két méret között” szabály: ha szűkebb szabású a fazon vagy kevés az elasztán, inkább a nagyobbat érdemes választani. Ha a termék kifejezetten oversize, a kisebb méret is adhat laza hatást anélkül, hogy feszülne.
Férfi ingeknél a nyakkör és a vállszélesség összevetése pontosabb, mint csak a mellbőség alapján dönteni. Ha a vállvarrás a vállcsonton túlcsúszik, hiába jó a mellbőség, az ing összhatása „lelógós” lesz. Pólóknál ezzel szemben a mellbőség és a hossz aránya a döntőbb, különösen, ha betűrve vagy kívül hordva tervezi.
Női alkalmi ruháknál a szabásvonalak és a záródás típusa (cipzár, gomb, átfedés) erősen befolyásolja a toleranciát. Egy merevebb szövetnél a mell- és csípőméret közti arányt érdemes elsőnek nézni, míg rugalmas anyagnál a derék és a testhossz okoz gyakrabban eltérést. Ha két méret is „majdnem jó”, az a kényelmesebb választás, amelyiknél üléskor és lépcsőzéskor nincs feszülés.
Gyermek alapdaraboknál a kor szerinti méretezés kényelmes kiindulópont, de a testmagasság és a kar-/lábszárhossz pontosabb összevetést ad. A gyors növekedés miatt sok szülő a nagyobbat választja, ami rétegezésnél előny, de túl bő nadrágnál a derékrész csúszhat. Állítható derék, passzé és rugalmas szegélyek esetén a „kissé nagyobb” gyakran jobban kihasználható.
Cipőknél a számozás mellett a kaptafa és a szélesség a legnagyobb különbség két azonos méretű pár között. A sportcipő általában több helyet kér elöl a gördülés miatt, míg egy elegánsabb fazonnál a saroktartás a kritikus pont. Ha két méret között van, a vastagabb zoknival hordott szezonra inkább a nagyobb, nyári, vékony zoknis használatra inkább a pontosabb méret szokott beválni.
Szezonális újdonságoknál érdemes összevetni a rétegezési igényt a fazonnal: egy téli kabátnál a váll és a mellkörfogat akkor jó, ha aláfér egy vastagabb pulóver. Nyári daraboknál viszont a túl nagy méret könnyen „lógós” hatást kelt, különösen könnyű szöveteknél. A próbánál a kar emelése és a leülés gyorsan megmutatja, hol feszül vagy hol csúszik el a ruha.
Munkahelyi öltözködésnél a megfelelő illeszkedést nem csak a méret, hanem a mozgás közbeni viselkedés is minősíti. Egy zakó vagy blézer esetén a gombolásnál nem szabad húzódnia az anyagnak, és a hát közepén nem jó, ha ráncol. A kényelmet növeli, ha ülőmunkához a derékrésznél és a könyöknél van elegendő tartalék.
Anyagoknál összehasonlításként a pamut hajlamosabb lehet enyhe összemenésre, míg a szintetikus keverékek jobban tartják a formát, de másképp szellőznek. Ha a termékleírás mosási zsugorodást jelez, inkább a mérettáblázat felső tartományához igazítson. Textilápolásnál a kímélő program és a levegőn szárítás sok darabnál stabilabb mérettartást ad, mint a magas hőfok.